IFLA/UNESCO
Public Library Manifesto
1994
AZ IFLA/UNESCO KIÁLTVÁNYA A KÖZMUVELODÉSI KÖNYVTÁRAKRÓL,
1994
[Hungarian Version]
Az Unesco és a közmûvelôdési könyvtárak
Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetét, az UNESCO-t azért alapították, hogy a béke és a szellemi haladás szolgálatában minden ember -- férfi és nô -- nevelésén és szellemi gazdagításán munkálkodjék.
Ez a kiáltvány kinyilvánítja az UNESCO-nak azt a meggyôzôdését, hogy a közmûvelôdési könyvtár, amely a nevelést és a kulturális fejlôdést elôsegítve az embereket hozzájuttatja az ismeretekhez és az információkhoz, ezeknek a céloknak elérésében fontos és eleven erôt képvisel.
A közmûvelôdési könyvtár a demokrácia szolgálatában
A szabadság, a jólét, valamint a társadalom és az egyén pozitív fejlôdésének javát szolgálja a független, jól tájékozott polgárok készsége, amellyel demokratikus jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolják. Alkotó közremûködésük kellô iskolázásuktól ugyanúgy függ, mint attól, hogy az ismeretek, a gondolatok és a mûveltség egyetemes értékeihez szabadon, kötöttségektôl mentesen hozzáférhessenek. A közmûvelôdési könyvtárnak, mint a ismeretekre és az egyetemes emlékezetre nyíló helyi kapunak, az a legfontosabb szerepe, hogy -- információkat és képzelet szülte alkotásokat egyaránt nyújtva -- az egyén élethossziglan tartó tanulását és kulturális fejlôdését támogassa.
Célok és elsôdleges feladatok
A demokrácia alapeszméinek megvalósításában közremûködô közmûvelôdési könyvtár a helyi tájékoztatás központja, amely használói számára az ismeretek és az információk minden fajtáját könnyen hozzáférhetôvé teszi. A gyûjteményt és a szolgáltatásokat alapvetôen a jó minôségre építve és a helyi igényekkel összefüggésben kell fejleszteni és a megfelelô ismerethordozók valamennyi fajtájára ki kell terjeszteni. A könyvtárak állományát és szolgáltatásait sem az ideológiai, politikai vagy vallási cenzúra bármely formája, sem pedig kedvezôtlen hatású kereskedelmi érdekek nem befolyásolhatják. Az állomány tükrözze az idôszerû eseményeket és a társadalom fejlôdését, de egyben az emberi erôfeszítés és képzelet emlékezeteként is mûködjék.
A könyvtár szolgáltatásait alapvetôen úgy kell nyújtani, hogy ezekhez korra, fajra, nemre, vallásra, nyelvre vagy társadalmi állásra való tekintet nélkül mindenki egyenlôen hozzájusson. A szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlôségét lehetôvé kell tenni minden olyan ember számára is, aki bármely okból a szolgáltatásokat és a könyvtári dokumentumokat nem képes megfelelôen használni. Ilyenek például a fogyatékosok, az intézetekbe zártak vagy a nyelvi kisebbségek tagjai.
Az olvasási készség az ismeretek és az információk kulcsa. Ebbôl következôen fontos, hogy a gyerekek a legkisebb koruktól kezdve ösztönözést kapjanak olvasási készségük fejlesztésére. A közmûvelôdési könyvtár ezért nyújtson olvasásukat ösztönzô és fejlesztô külön szolgáltatásokat. A közmûvelôdési könyvtár vegyen részt a felnôttek írás- és olvasáskészségének gondjait megoldó programokban és segítsen áthidalni az információhiány és az információbôség közötti távolságot.
A közmûvelôdési könyvtár a helyi közösség jólétének szolgálva támogassa a gazdasági fejlôdést. A kultúra helyi központjaként segítse a mûvészeti és a tudományos teljesítmények és újdonságok közkinccsé tételét, adjon lehetôséget a személyes, alkotó jellegû fejlôdésre, és különösen ösztönözze a gyerekek alkotókedvét, szellemét és képzeletvilágát. Ismerje fel a kulturális sokszínûség szükségességét. Különös figyelmet fordítson a kultúra és az információ élô -- szóbeli és hangzó -- közvetítésére.
Finanszírozás és törvénykezés
A közmûvelôdési könyvtár elvszerûen ingyenes. Mint nyilvános intézményt az állami és a helyi kormányzatnak kell pénzügyileg fenntartania. A közmûvelôdési könyvtárat, amelyért a helyi és az országos közhatalom visel felelôsséget, külön törvénykezés, továbbá az információ és a kultúra minden szintjét érintô, hosszú távra kialakított stratégiák segítsék. A törvénykezésnek és a stratégiai terveknek egy országos könyvtári hálózat kialakítását kell elômozdítaniuk, lehetôvé téve az országos könyvtári koordinálást és együttmûködést.
Források és szolgáltatások
Az ismeretek, az információk és a kultúra közvetítése, céljainak elérése érdekében a közmûvelôdési könyvtárak szolgáltatásai tegyék használhatóvá az összes alkalmas ismerethordozót, a hagyományosakat éppúgy, mint a modern technológiákra épülôket. A gyûjtemény minden lehetséges használó érdeklôdésének feleljen meg, és elégítse ki a különbözô korosztályok sajátos igényeit. Tartalmazza a kisebbségek igényeit szolgáló anyagokat is. Külön szolgáltatások és könyvtári dokumentumok álljanak mindazok rendelkezésére, akik a szolgáltatásokat nem tudják megfelelôen használni. A közmûvelôdési könyvtár nyújtson szolgáltatásokat a helyi társadalom sajátos csoportjainak, például a gazdasági élet szereplôinek és a felnôttneveléssel kapcsolatban állóknak. A könyvtár céljaival összhangban önállóan vagy más közösségekkel együttesen rendezvényeket is tartson.
Hálózatok és partnerek
A közmûvelôdési könyvtár szolgáljon kapuként ahhoz az országos könyvtári és információs hálózathoz, amelyet a nemzeti, a regionális, a tudományos és a szakkönyvtárak, továbbá az iskolai és a felsôoktatási könyvtárak együttmûködése teremt meg. Ez a rendszer közös egyetértéssel megállapított szabványokra épüljön. A közmûvelôdési könyvtár úgy dolgozzon, hogy együttmûködés révén eljusson a nemzetközi színtérre is. A közmûvelôdési könyvtár a helyi társadalom szerves része. Ennek megfelelôen lelje meg partnereit, és mûködjék együtt minden, hasonló célokat követô közösséggel és intézménnyel. Az intézmény megfelelô vezetése érdekében rendszeresen konzultálnia kell a lehetséges és a tényleges használókkal.
Szervezet és vezetés
A közmûvelôdési könyvtár szolgáltatásai épüljenek világos irányítási elvrendszerre, amely meghatározza az intézmény céljait és kijelöli a legfontosabb feladatokat. Ez a vezetési stratégia legyen könnyen hozzáférhetô és vessék alá rendszeres értékelésnek. A könyvtár vezetôsége és szervezete tegye lehetôvé a kitûzött célok elérését, a hatékony szolgáltatások mûködtetését és a szakmai elôírások betartását. Különösen fontos, hogy az egész helyi társadalom hozzájusson a szolgáltatásokhoz. A közmûvelôdési könyvtár használhatóságához megfelelô elhelyezésû, szabványok szerinti könyvtárépületre van szükség, amely elegendô és a használók számára alkalmas idôben tart nyitva. A könyvtárban legyenek jó olvasási és kutatási körülmények, és legyen benne a közönség számára kölcsönözhetô gyûjtemény. Nyújtson külön szolgáltatásokat azoknak is, akik nem képesek a könyvtárat látogatni. A szolgáltatások fejlesztésérôl és ellenôrzésérôl a könyvtárosok számadással tartoznak a közösségnek, melyet szolgálnak. Ez úgy érhetô el, ha a szolgáltatásokat és az állományt érintô döntéseket a közösség kinyilvánított és lehetséges szükségleteire alapozzák.
Szakmai közvetítô szerepek
A hatékony szolgáltatás döntô tényezôje a könyvtáros, aki tevékenyen közvetít az egyén és az információ között. Ahhoz, hogy a használók maximálisan kamatoztathassák a gyûjteményt és a szolgáltatásokat, továbbá, hogy képesek legyenek megbirkózni az információrobbanás hatásaival, jól képzett, szakértô személyzetre van szükség. Éppen ezért fontos, hogy a szakmai képzés és a folyamatos továbbképzés kiemelt szerepet kapjon. A közönség akkor fogja még jobban kihasználni a gyûjteményt és a szolgáltatásokat, ha számára a könyvtár jól elôkészített és átfogó könyvtárnépszerûsítô és könyvtárhasználati képzést adó programokat nyújt.
A kiáltvány valóra váltása
A közmûvelôdési könyvtárak világszerte jelentôsen hozzájárulnak az emberek demokratikus jogainak fenntartásához és érvényre juttatásához. Ez az országos és a helyi döntéshozókat arra kell hogy ösztönözze, hogy váltsák valóra az eszméket, amelyeknek ez a kiáltvány hangot ad. A közmûvelôdési könyvtárak fejlesztését támogatva és bátorítva arra teszik ôket képessé, hogy életfontosságú szerepüket beteljesítsék: információt, ismereteket és kultúrát nyújtani mindenkinek.
(Fordította: Fogarassy Miklós)
